A friss fa sok vizet tartalmaz, amely egy adott környezetben elpárolog. A víz természetes párolgása fa zsugorodásához, repedéshez, hajlító deformációhoz, penészesedéshez és egyéb hibákhoz vezet, amelyek befolyásolják a fatermékek minőségét. Ezért a faanyagot kénytelen (ellenőrzött) szárításra kell állítani, mielőtt fatermékké alakítanák. Ez egy fontos technikai intézkedés a fa ésszerű felhasználása és a fa értékének növelése érdekében. Ez is nélkülözhetetlen elsődleges folyamat a fatermékek előállításában.
De nem azt jelenti, hogy minél szárazabb a fa, annál jobb? Sokan félreértik ezt.
Bizonyos körülmények között a fa nedvességtartalma egy bizonyos idő elteltével egyensúlyi értékre változik, amelyet a környezet egyensúlyi nedvességtartalmának neveznek. Ha egy fadarab nedvességtartalma meghaladja a környezet egyensúlyi nedvességtartalmát, akkor a fa zsugorodik és felszívja a nedvességet, különben megnő. Például Pekingben az egyensúlyi nedvességtartalom 11,4%, Guangzhou pedig 15,1%. Ha 11% -ra szárított fa kerül Pekingbe, akkor ez megfelelő, de ha a fa Guangzhou-ba kerül, akkor széthúzódik és deformálódik.
Ezért a fa szárítását a helyi körülményeknek megfelelően kell végezni, és nem a lehető legszárazabban.
